A fehérjekészítményeket különböző módszerekkel dolgozzák fel, amelyek meghatározzák azok végső minőségét és árát. Mivel az egyes gyártási folyamatok gyakran bonyolultak, hagyjuk a részleteket a gyártási eljárások iránt igazán rajongóknak, és nézzük meg őket abból a szempontból, ami sport és táplálkozás szempontjából a legfontosabb lehet számunkra.
Bár a piacon rengeteg fehérjekészítmény található, ha szeretnénk tudni, hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbbet, két dologra kell elsősorban figyelnünk:
- A fehérje összetétele – ezt már részleteztük a „Fehérjék típusai, avagy hogyan ne vessz el a fehérjék tengerében” című cikkben.
- A fehérje feldolgozási módja – erről lesz szó az alábbiakban.
Melyek a fehérjék alapvető gyártási folyamatai?
Többféle módszer létezik a fehérjék előállítására, amelyek minőségben és árban is különböznek.
A feldolgozási folyamatok közé tartoznak:
- Száraz eljárás
- Szárított koncentrátum
- Ioncserés eljárás
- Szűrési folyamatok
- Hidrolízis
Ezeket a folyamatokat részletesebben is megvizsgáljuk.
Hogyan kezdődött a fehérjék gyártása?
A legrégebbi feldolgozási módszer a száraz eljárás – ez a legolcsóbb, de egyben a legalacsonyabb minőségű módszer is. Az alapanyagot egyszerűen kiszárítják. Napjainkban is használják, például tojásfehérje vagy élelmiszeripari termékek (szárított tej, szárított tojásfehérje, szárított édes tejsavó) előállítására.
Az 1980-as és 1990-es években gyakran alkalmazták a szárított koncentrátum módszerét, amely hasonló a száraz eljáráshoz, de magasabb fehérjetartalmú készítményeket eredményez. A probléma a magas hőmérsékleten történő szárítás, amely a fehérjék denaturációját okozza, így a végtermék minősége csökken.
Melyik a leggyakrabban használt feldolgozási módszer?
Bár nem a legideálisabb, a leggyakrabban alkalmazott módszer az ioncserés eljárás, amely viszonylag olcsó terméket eredményez (körülbelül az CFM módszer költségeinek ötöde), minimális laktóz- és zsírtartalommal. A gyártás során azonban vegyi anyagokat (sósavat és nátrium-hidroxidot) használnak, ami negatívan befolyásolja az emésztést, immunrendszert és esszenciális aminosav-tartalmat támogató mikrotápanyagokat.
Mi a legújabb trend a fehérjék gyártásában?
A legmodernebb feldolgozási módszerek közé tartozik a CFM (Cross-flow Microfiltration), vagyis a keresztáramú mikrofiltráció. Ez a szűrési folyamatok közé tartozik, amelyekkel tejsavó- és kazeinfehérjéket nyernek a tejből.
A CFM során az alapanyag keresztirányú áramlással halad át a szűrőn, így elkerülhető az elzárt szűrésnél (ún. „dead-end” filtráció) fellépő szűrőfelület-el dugulás. A CFM módszerrel előállított tejsavó- és kazeinfehérjék a legmagasabb minőségűek közé tartoznak, és mostantól a mi kínálatunkban is megtalálhatók.
A CFM módszer előnyei:
- A fehérjék elkülönítése vegyszerek használata nélkül történik.
- Jobb aminosavprofil.
- A végtermék magasabb kalcium- és alacsonyabb nátriumtartalommal rendelkezik.
- Megőrzi az egészségre jótékony mikrotápanyagokat.
Melyik a legmagasabb minőségű feldolgozási módszer?
A fehérjék mennyiségét tekintve a fehérjeizolátum kiemelkedő minőségű, amelyet CFM módszerrel kétszeresen szűrnek. Az abszolút csúcsminőséget azonban a hidrolizált fehérjék jelentik. A hidrolízis a legmagasabb minőségű, ugyanakkor a legdrágább feldolgozási módszer. A folyamat során a fehérjéket enzimek (proteázok) segítségével kisebb darabokra bontják.
Az íz romlása (minél magasabb a hidrolízis foka, annál keserűbb az íz), bizonyos hidrolízisre érzékeny esszenciális aminosavak mennyiségének csökkenése, valamint a jótékony fehérjefrakciók denaturálódása.
A hidrolizátumok különböző hidrolízis-fokozatokat (DH – degree of hydrolysis) tartalmazhatnak, attól függően, hogy a fehérjék hány százaléka van lebontva. A sporttáplálkozásban a DH 5–32 között mozog (a szám azt jelzi, hogy a fehérjék hány százaléka lett lebontva). Minél magasabb a hidrolízis foka, annál emészthetőbb a végtermék. A magasabb hidrolízis-fok pozitív hatással van az allergének csökkentésére, gyakran akár teljes megszüntetésére is a fehérjében.
A hidrolízis előnyei:
- Gyorsítja a fehérje emészthetőségét.
- Magas esszenciális aminosav-tartalmat (különösen leucint) őriz meg.
- Pozitívan befolyásolja a fehérjeszintézist.
- Csökkenti az alapanyagban lévő allergének mennyiségét.
Melyik feldolgozási módszer a legjobb számodra? Az alábbi táblázat gyors áttekintést nyújt a különböző fehérjetípusok feldolgozási módjairól:
Fehérjetípus |
Feldolgozás |
% Fehérjetartalom |
Mikrotápanyagok |
Laktóz |
Emészthetőség |
Ár |
Fehérjekoncentrátum |
Ioncserés eljárás |
35–80 % |
Nem tartalmaz |
Igen |
Jó |
Legolcsóbb |
CFM |
35–80 % |
Tartalmaz |
Igen |
Jó |
Közepes |
|
Fehérjeizolátum |
Ioncserés eljárás |
81–95 % |
Nem tartalmaz |
Nyomokban |
Jó |
Magas |
CFM |
+- 90 % |
Tartalmazhat |
Nyomokban |
Jó |
Magas |
|
Fehérjehidrolizátum |
Hidrolízis |
80–90 % |
Nem tartalmaz |
Nyomokban |
Kiváló |
Magas |
Van még kérdésed a fehérjék feldolgozásával kapcsolatban?
Fordulj hozzánk bizalommal, szívesen segítünk!